300 millió forint.
Mi történt vele?
A Mesterséges Intelligencia Kutató Központ 2024 decemberében alakult, majd 2025 februárjában 300 millió forint állami támogatást kapott. Kattints végig a pénz útján, a kutatásokon és a kibontakozó ügy forrásain.
2024. decemberA MIKK megalakul.
2025. február 12.300 millió forintos támogatás a Bethlen Gábor Alapkezelőn keresztül.
2025Kutatási program és közbeszerzés; az Observer nyeri a nagy kutatási megbízást.
2026. április 6.A Telex részletesen vizsgálja, mi látható nyilvánosan a támogatás eredményeiből.
2026. március 18.Újabb 300 millió forintot folyósítanak.
2026. április 14.A második 300 milliót teljes egészében visszafizetik; a központ több kutató távozására hivatkozik.
2026. szeptember 17.A Miniszterelnökség ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz.
A közbeszerzésben többek között 18–29 évesek, 60 év felettiek, vállalkozások, aktív MI-használók és országos lakossági minták vizsgálata szerepelt. A program kérdőíves adatfelvételt, adattáblákat, elemzéseket és prezentációkat tartalmazott.
A lényeg: ez elsősorban társadalom- és közvélemény-kutatás az MI használatáról és megítéléséről – nem saját nagy nyelvi modell vagy videógenerátor fejlesztése.
A MIKK ügyvezetőjeként/tulajdonosaként jelenik meg a nyilvános cégadatokban.
Pszichológus, egyetemi tanár; a MIKK nyilvánosan bemutatott kutatói között szerepel.
Pszichológiai és viselkedéskutatási háttér; a MIKK kutatói között szerepel.
Mérnöki/adattudományi háttér; a MIKK kutatói között szerepel.
A nyilvános névsor nem bizonyítja, hogy a 69,2 millió forintos bérköltség hogyan oszlott meg az egyes személyek között.
Már hónapokkal a feljelentés előtt utánamentek annak, mi látható a 300 millió eredményeiből.
Megnyitás → Miniszterelnökség · 2026.09.17.A feljelentés bejelentése és a tárca részletes állításai az elszámolásról.
Megnyitás → Telex · 2026.09.17.A feljelentés, a második támogatás visszafizetése és Szalay-Bobrovniczky Vince reakciója.
Megnyitás → HVG · 2026.09.17.A pénz útja és a Miniszterelnökség által kifogásolt körülmények.
Megnyitás → HVG · reakcióSzalay-Bobrovniczky Vince vitatja a minisztérium értelmezését.
Megnyitás → RTL Híradó · 2026.09.19.A történet televíziós összefoglalója a feljelentés után.
Megnyitás →A MIKK 2024 decemberében alakult; 2025-ben 300 millió forintos támogatást kapott; az Observer szerződés bruttó 152,4 millió volt; 69,2 milliót számoltak el munkabérként; 2026-ban újabb 300 milliót folyósítottak, amelyet később visszafizettek.
A Miniszterelnökség szerint az elszámolt anyagok között látszólag AI-generált iratok és közösségimédia-bejegyzésekből készült válogatások is voltak, és több körülmény bűncselekmények gyanúját veti fel.
Szalay-Bobrovniczky Vince vitatta a kormány értelmezését, és más magyarázatot adott a második támogatás visszafizetésére.
Nem ismert nyilvánosan, hogy a 69,2 milliós bérköltség pontosan kik között és hogyan oszlott meg, és a feljelentésben szereplő gyanúk büntetőjogi megalapozottságáról sincs jogerős döntés.
Források: Miniszterelnökség, közbeszerzési adatok, MIKK nyilvános anyagai, Telex, HVG, RTL. A blokkot frissítjük, ha új ellenőrizhető dokumentum kerül nyilvánosságra.
Van Magyarországon Mesterséges Intelligencia Kutató Központ. Mi is most hallottunk róla.
A név alapján könnyű elképzelni egy laboratóriumot, saját modelleket, GPU-kat és kutatókat, akik a magyar mesterséges intelligencia következő nagy áttörésén dolgoznak. A valóság ennél prózaibb – és éppen ezért érdekesebb. A 2024 decemberében alapított Mesterséges Intelligencia Kutató Központ Nonprofit Kft. alig két hónappal később 300 millió forintos állami támogatást kapott a mesterséges intelligencia állami és társadalmi integrációjához kapcsolódó kutatásokra.
Önmagában az, hogy egy AI-kutatóközpont társadalomkutatással foglalkozik, egyáltalán nem furcsa. Az AI használatának, elfogadottságának és társadalmi hatásainak vizsgálata legitim kutatási terület. A történet ott válik érdekessé, amikor egymás mellé tesszük a szervezet korát, a támogatás nagyságát, a saját kutatói kapacitás kérdését és azt, hogy a nagy kutatási programot végül külső szolgáltató végezte.
A 300 millió több mint fele külső kutatásra ment
A Miniszterelnökség 2026. szeptember 17-i közlése szerint az Observer Médiafigyelő és Kutató Kft. bruttó 152,4 millió forintért kapta meg az érdemi kutatási megbízást. Emellett 69,2 millió forintot számoltak el munkabérként, 37,3 milliót kommunikációs és IT-szolgáltatásra, 22,5 milliót nyolc havi ingatlanbérlésre, 6,27 milliót további működésre; 12,3 millió forint maradványt pedig visszafizettek.
Az összeg tehát nem tűnt el egyetlen fekete dobozban: a pénz útjának jelentős része ma már rekonstruálható. A kényelmetlenebb kérdés inkább az, hogy egy kutatóközpont saját munkája pontosan hol kezdődött, és hol ért véget, ha közben a nagymintás kutatási programra külön, több mint 150 millió forintos külső szerződés született.
Mit kutattak 152,4 millióért?
A közbeszerzés alapján nem saját magyar ChatGPT vagy videógenerátor fejlesztéséről volt szó. A program az AI társadalmi használatát és megítélését mérő kutatásokat tartalmazott: fiatalok, idősek, vállalkozások, aktív MI-használók és országos lakossági minták kérdőíves vizsgálatát, valamint az ezekből készülő elemzéseket és prezentációkat.
Ez továbbra is lehet értékes kutatás. Csak érdemes nevén nevezni: a legnagyobb külső megrendelés alapvetően társadalom- és közvélemény-kutatási szolgáltatás volt a mesterséges intelligencia témájában.
És akkor jött a feljelentés
A Miniszterelnökség 2026 szeptemberében ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a Nemzeti Nyomozó Irodánál. A tárca szerint többek között költségvetési csalás, hűtlen kezelés, hivatali visszaélés, valamint közbeszerzési versenyt korlátozó megállapodás gyanúja merül fel. A minisztérium azt is állítja, hogy a hozzá eljutott elszámolási dokumentumok között látszólag mesterséges intelligenciával generált iratok és közösségimédia-bejegyzésekből készült válogatások is szerepelnek.
Ez azonban fontos határvonal: ezek jelenleg a feljelentést tevő Miniszterelnökség állításai és bűncselekmények gyanúi. Nem jogerősen megállapított tény, hogy bűncselekmény történt vagy hogy azért ki felel.
A második 300 millió története még különösebb
2026 márciusában a MIKK újabb 300 millió forintos támogatást kapott. Április 14-én ezt az összeget teljes egészében visszafizette, arra hivatkozva, hogy több kutató távozása miatt a tervezett projekt nem megvalósítható. Szalay-Bobrovniczky Vince korábbi helyettes államtitkár vitatta a Miniszterelnökség ebből levont következtetéseit, és a visszafizetésre más magyarázatot adott.
A legérdekesebb kérdés még mindig nyitva van
Nem az a kérdés, hogy szabad-e 300 millió forintot AI-val kapcsolatos társadalomkutatásra költeni. Szabad, és megfelelő módszertannal ennek lehet komoly értéke. A kérdés az, hogy ebben a konkrét konstrukcióban mit végzett maga a kutatóközpont, mit végzett a külső szolgáltató, mit kapott ezért az állam, és a támogatási feltételeknek megfelelően számoltak-e el mindennel.
Amíg erre a nyomozás és a további dokumentumok nem adnak választ, a fenti interaktív dossziéban külön jelöljük az ellenőrizhető tényeket, a kormány állításait és a vitatott értelmezéseket. Mert ebben a történetben egyelőre az a legérdekesebb, hogy az AI-ról szóló kutatás végül mennyi nagyon emberi kérdést hagyott maga után.
