Mi a titok?
A mesterséges intelligencia már most is többet lát belőlünk, mint azt valaha gondoltuk volna. Ott ülünk a kamera előtt – laptop, telefon, közterületi megfigyelőrendszerek – és fogalmunk sincs, mit rögzít rólunk a gép. A mesterséges intelligencia képes lenne megmondani a fotó alapján az életkorunkat, testarányainkat, sőt, akár a bőrünk állapotából az egészségi állapotunkra is következtethetne. De nem teszi. Vagy inkább: nem teheti.
A mesterséges intelligencia titkos képességei
Nézzünk szembe a valósággal: a mesterséges intelligencia technológiája már ma is ott tart, hogy egyetlen fotóból pontosan becsülje meg az életkort, sőt, akár a biológiai életkort is. Gondoljunk csak a FaceAge kutatásra, amely az arc alapján következtet a várható túlélési esélyekre egyes betegségek esetén.
És nem áll meg itt: a mesterséges intelligencia képes analizálni a testarányokat, felismerni a rejtett egészségi jeleket, mint a bőr tónusának változása, szem körüli elszíneződés. Mindezt milliónyi adat összevetésével, amelyekhez mi önként szolgáltatunk alapot – gondolj csak az összes szelfire, amit feltöltöttél valaha!
A témával részletesebben foglalkozunk a mesterséges intelligencia kreativitása című blogcikkünkben is.
Etikai fügefalevél – miért nem beszél az AI?
A mesterséges intelligencia etikája és az adatvédelem szabályai tiltják, hogy ezek az információk eljussanak hozzánk. Az EU AI Act például szigorúan szabályozza, hogy biometrikus adatokkal mit kezdhet egy algoritmus. A cél: elkerülni a diszkriminációt, a mentális egészség védelme, megakadályozni a gépi előítéletek érvényesülését.
De közben? Miközben a mesterséges intelligencia itt Európában hallgat, a világ más részein zajlik a megfigyelés. Erről is írtunk korábban a gépi megfigyelés és arcfelismerés veszélyei című anyagunkban.
Ahol az AI nem hallgat
Vegyük például Kínát. A mesterséges intelligencia ott nem korlátozza magát etikai elvekkel. Az arcfelismerő rendszerek valós időben követik az állampolgárokat, a Clearview AI rendszeréhez hasonló adatbázisok milliárdnyi képet tárolnak. Ezeket felhasználva a mesterséges intelligencia megfigyel, profiloz, és döntéseket hoz – az érintett tudta nélkül.
A deepfake technológia is ezt a trendet erősíti: a mesterséges intelligencia képes valósághű, de hamis videókat gyártani. Erről korábban a Reklám animációk Sora AI-vel című bejegyzésünkben írtunk példákat.
Mi lenne, ha kimondaná?
Képzeld el, ha a mesterséges intelligencia minden megfigyelést, minden következtetést ki is mondana. A telefonod rákérdezne: „Miért vagy ilyen nyúzott ma? Rosszul aludtál?” A boltban a digitális kijelző megszólalna: „Ön 52 éves nő, érdekelné ez az arckrém?”
Ugye, hogy borzongató? Mert a mesterséges intelligencia észreveszi, amit egy ember udvariasságból sosem mondana.
Mi a valódi veszély?
A mesterséges intelligencia nem attól veszélyes, hogy beszél. Hanem attól, hogy lát, figyel, elemez – és dönt, gyakran a hátunk mögött. Erről írtunk bővebben az AI-támogatott tartalomgyártás KKV-knak cikkünkben is.
A valódi veszély az átláthatatlanság.
Van kiút?
A megoldás? Szabályozás, transzparencia és a felhasználók tudatossága. Ismerd meg az AI videóanimációs workflow cikkünkben bemutatott folyamatokat.
Etikai kérdések túl az AI világán
Fontos látni, hogy ezek az etikai kérdések nem csak a mesterséges intelligencia világában vetnek fel problémákat. Az, hogy hogyan szabályozzák vagy éppen nem szabályozzák ezeket a technológiákat, ugyanolyan égető kérdés más területeken is – legyen szó megfigyelésről, adatvédelemről vagy bármilyen új technológiáról. A szabályozás hiánya vagy hibái mindenhol komoly következményekkel járhatnak.
